Nem gondoltam volna, hogy valaha is még utcára fogok menni melegítő nadrágban. Nagyjából 10 évvel ezelőtt még leszaladtam a kisboltba egy tejfölért a "szebbik"-ben (ez csak egészen kicsit volt kitérdelve... áááá), amit ma már nem tennék csak akkor ha piros hó esik - hát úgy tűnik, hogy rövidesen az fog esni. Na most sem a kinyúlt, kitérdelt, dinsztelt hagyma szagú ezer éves macinacira gondolok, hanem erre. 

Az egész ott kezdődött, hogy szombat reggel piacra mentem, szerencsére Muci is jött velem - mint teherhordó és kolbász, illetve savanyúság szakértő. Kész szerencse, hogy ott volt, mert a néhány megvásárolt apróság súlya, tőből tépte volna ki a kosarat cipelő karom. Mondtam is neki, hogy itt az ideje, hogy beszerezzek egy banyatankot, de az én drágám azt mondta, hogy még sokáig elcipeli a kosaramat (<3), úgyhogy nem kell ezt a járgányt beszerezni, amiből egy fél óra alatt, hármat húztak át a lábfején. (Bár, ha hétköznap, korán reggel megyek majd, nem tudom ki fog megmenteni. Ajaj!) Szóval a piacozás után, itthon bontottam, szeleteltem, pucoltam, pácoltam, fagyasztottam és közben a kényelmes piacra járós ruhán gondolkodtam (naná, hogy nem a cipelésen). Annyit járt rajta az agyam, hogy vasárnap reggelre megálmodtam ezt:

Valahol már biztosan szembejött a fenti Rue magazin cikkéhez hasonló fotósorozat, vagy a H&M-ben láthattam ezt a nadrágot - mert magamtól biztosan nem találom ki. Bár a melegítő nadrág-ugg kombó már az első csizmám megvételekor (Isztambul, ázsiai oldal, kis szuterén üzlet) is piszkálta a fantáziámat, de akkor még nem találkoztam olyan szűk melegítő nadrággal, ami tetszett volna. De most már van :D, még ha jelenleg venni nem is lehet...