Már két éve, hogy rátaláltam erre a kis csodára, azóta tervezem, hogy megcsinálom. Ma sor került rá. Pizsamában. Vasárnap délelőtt. A tv előtt, a földön ülve.

Szükséges hozzávalók:

• szalag 140 cm
• toboz 12 db
• rajzszög 12 db
• olló
• öngyújtó
• gyűszű, amit esetemben egy apró gyógyszeres üveg volt hivatott pótolni, lévén, hogy nincs gyűszűm. Ez van, szegény ember vízzel főz, vagy mondhatnám úgy is, hogy nyafogás helyett légy kreatív ;)

A szalagot felvágtam az alábbi méretek szerint:

• 124 cm - 1 db
• 122 cm - 2 db
• 118 cm - 3 db
• 110 cm - 2 db
• 102 cm - 2 db
• 98 cm - 2 db

Fogtam egy szalagot, és középen, a fonákjáról indítva, átszúrtam rajta a rajzszöget, majd ezt a szalagos rajzszöget bele szúrtam a tobozba. Az elsőt még gyűszű (a kis üveg) nélkül csináltam. A másodiknál, a rajzszög tűje visszafelé átbökte a rajzszög tetejét, ami beleállt a hüvelykujjamba, így ezt már a kis üveggel az ujjamon fejeztem be. Miután mindegyik tobozt feltűztem a szalagok közepére, a szalagok végét ferdén levágtam, úgy, hogy mindkét fele egyforma hosszú legyen. Hogy a szalagvégek foszlását megállítsam, óvatosan megégettem őket az öngyújtóval a vágás mentén.

A leghosszabbal kezdve, egymás után összefogtam őket, úgy, hogy a szalagok ne tekeredjenek meg, majd a végét összecsomóztam. A csomó tetején marad szalagvégeket szépen eligazgattam, majd a csokor felkerült méltó helyére, az ajtóra.

Hát nem bájos?!