Hozzávalók (kb.: 10-12 db)

• 25 dkg finomliszt

• 3 egész közepes méretű (M) tojás

• 1,5 dl ( 1,5%-os) tej

• 1 evőkanál cukor

• 1 csipet só

• 2,5 dl + 2 dl szódavíz

• étolaj a sütéshez

A tojásokat elkeverem először a cukorral és a sóval, majd felváltva adagolom hozzá a lisztet és a tejet, úgy, hogy mindig csak egy könnyen keverhető, tészta állagú masszát kapjak. Így könnyebb csomó mentesre kevernem a tésztát. Ha időközben a tej elfogy, a 2,5 dl szódát használom a további hígításra. A végére egy tejszín sűrűségű tésztát kapok, amit letakarva fél órán át pihentetem. Télen a konyha pulton, nyáron a hűvös spájzban (ennek hiányában a hűtő is megteszi). Gyakran bezárom a mikróba, ott biztosan nem tudja megtalálni semmi repülő/mászó rovar (ezt az ötletet az Anyósomtól kaptam).

A pihentetés egy nagyon fontos része az elkészítési folyamatnak. 

Azért van szükség, hogy az összetevők eggyé váljanak,

vagyis, hogy az apró liszt szemek magukba tudják szívni a többi hozzávaló elegyét.

20 perc elteltével hozzákeverem a tésztához a maradék 2 dl szódavizet és visszateszem pihenni még 10 percre. Előkészítek egy szilikon konyhai kenőecsetet és egy börgét, amit nagyjából félig töltök étolajjal. Erre azért van szükség, hogy minden egyes palacsinta sütése előtt az olajjal vékonyan be tudjam kenni a serpenyőt. A megfelelő mennyiségű tészta kiméréséhez egy 1dl-es merőkanalat használok. Így egy kanálnyi tészta pontosan elég egy palacsinta kisütéséhez.

A felmelegített serpenyőben kisütöm a palacsintákat. Miközben sül az egyik, addig a többit, ami már kisült megtöltöm lekvárral, kakaóporral, vagy szeletelt banánnal, amit nutellával öntözök meg.